Fűtés klímával?

Minden fűtési megoldás kiépítése alapos előkészítést, tervezést, kalkulációt igényel. Nincs ez másképp akkor sem, ha klímaberendezéssel készülünk a fűtési szezonra, legyen szó kiegészítő, vagy fő fűtési megoldásról.

Azt már szinte mindenki tudja, hogy a légkondícionáló berendezések szinte kivétel nélkül nem csak hűtésre, hanem fűtésre is használhatók. Sőt, mi több, olyan gazdaságos az üzemeltetésük fűtő üzemmódban, hogy egyéb megoldásokhoz képest (ide értve a modern gázkazánokat is) akár 10-15% energiát is megspórolhatunk a klímával fűtéssel.


Hogy lehetséges ez?

Míg a hagyományos olajradiátorokban egy elektromos fűtőszál fűti fel az olajat körülbelül 1:1 hatékonysággal (tehát 1kW villamos energiából 1kW hőenergiát termel), addig egy korszerű klímaberendezés akár négyszeres, ötszörös hőleadást produkálhat.

A titok nyitja a hőszivattyús működési mód. 

Hűtő üzemmódban a klímaberendezésben keringő hűtőfolyadék a szobából hőt von el, felmelegszik, majd elpárolog. A felmelegedett gázt a szivattyú a kültéri egység kompresszorához szállítja, ami a gázt összesűríti, és ezzel túlhevíti. A túlhevült gázt a külső hőmérséklet hűti le, így az lecsapódik és folyadék formájában túlhűlve jut megint a szoba beltéri egységébe, ahol a folyamat újrakezdődik.

A fűtő – tehát hőszivattyús – módban a forró gőzök a beltéri egységben kondenzálódnak (adják le a hőjüket), tehát fűtenek. Ilyenkor a kültéri egység felülete vesz el hőt a nála melegebb levegőtől.

Ahogy a fent leírtakból is látszik, a hőszivattyú esetében az elektromos áram csak a fűtési rendszert működteti, és nem direktben fűt, mint egy fűtőszál. A rendszer maga viszont annyira gazdaságos, hogy így keletkezhet a villanyradiátorhoz képest négyszeres, ötszörös hatékonyság.

Leglátványosabb energiamegtakarítást az átmeneti időszakban – a fűtési szezon elején és végén – érhetünk el, a készülékeknek ekkor a legjobb a hatásfokuk. Mindemellett a modern klímaberendezések -15 vagy -20 °C-os hidegben is hatékonyan fűtenek. A Hisense klímákban alkalmazott egyedi megoldások nagy üzembiztonságot és a készülék fagyvédelmét is biztosítják.


Előnyök és hátrányok:

Az alábbiakban összefoglaltuk, mivel érdemes számolnunk, ha klímakészülékünket fűtésre is használjuk.

Előnyök:

- Gyors beszerelés, nincsenek tervezési, engedélyezési díjak.

- Nem szükséges gázvezeték, fűtési csőhálózat, kémény stb. csak elektromos csatlakozás.

- Környezettudatos, mert rendkívül alacsony a természetre és az egészségre káros anyagok kibocsátása.

- Biztonságos, mert nem keletkezik semmilyen mérgező égéstermék (pl. szénmonoxid).

- Költséghatékony: akár 10-15% megtakarítás a gázfűtéshez képest.

- Energiahatékony: akár 4-5 kW hőenergiát nyerhetünk 1 kW elektromos energiából. 

- Azonnali  meleg levegő befúvás, gyors felfűtés.

- Kedvezményes elektromos tarifák igényelhetők az elektromos szolgáltatónál.

- Programozható és távolról is vezérelhető komfortot biztosít.


Hátrányok:

- A beltéri egységek zajjal működnek.

- Kültéri hőmérséklet csökkenésével csökken az energiafelhasználási hatékonyság is (de a legalacsonyabb működési hőmérséklet esetén is jóval gazdaságosabb, mint az elektromos fűtőszál) 

- Leolvasztási ciklusok rövid idejére megszakad a fűtés.

- A kültéri egységben keletkező kondenzvíz elvezetését/kezelését esetenként meg kell oldani.

- Nem alkalmazható minden helyiségben.


H és GEO tarifa:

A klímaberendezések energiatakarékos üzemeltetését még kedvezőbbé teszi, hogy készülékünk üzemeltetéséhez két kedvezményes villamosenergia tarifa közül is választhatunk. A „H” és „GEO” tarifákkal akár éjszakai áram árán is vásárolható energia a klímával való fűtéshez. Erről részletes információt talál itt.

Kapcsolódó tartalmak

Kapcsolódó tartalmak